Változó terek / Spaţii fluente

A délnyugaton húzódó határvidék / Spaţii frontaliere la periferia sud-vestică (IV.)

  A 16. század közepe óta végvárak rendszere képezett védőfalat a katonai támadások és járványok ellen. A határmenti térségből területi határ alakult ki. Ez a határ a karlócai békekötésig (1699) még csak nagyon bizonytalanul, életlenül rajzolódott ki a térképeken. A határszegélytől a lineáris határ kijelöléséig tartó átmeneti időszakban a térség szimbolikus változásokon esett át a felméréseknek és a határcölöpök felállításának köszönhetően. Egyúttal sikerült elejét venni a határmenti villongásoknak is.
  A Habsburgok hatalmának kiterjesztésével a vend és horvát katonai határ kelet felé, Szlavónia, Bánát és Erdély irányába hosszabbodott meg. A katonai határ így a Kelet és a Nyugat közötti „védőfallá” változott. A határmenti térség külön katonai közigazgatási irányítás alatt állt.
  A katonai határral asszociált képet leggyakrabban erődítmények uralják. A katonai határ jó híre azonban nem csupán a határmenti lakosságnak a kisebb háborúskodásokban és a határon túli konfliktusokban megnyilatkozó lojalitására korlátozódott, hanem ide tartozott a járványveszély és a rablók elleni védelemben játszott szerep is.
  A katonai határ fejlett és az elmaradottság peremére szorult világokat választott el egymástól, és meghatározta az életet a Habsburg Birodalom perifériáján. A vámsorompók és a karanténházak valóságával az ellenőrzés és az elválasztás az emberek szeme előtt zajlott. A határmenti térség lakossága és az európai nyilvánosság számára mindezek a Habsburg Birodalom azon akaratát közvetítették, hogy a szuverenitás és a biztonság kézzelfogható, illetve a birodalom mindenki védelmét garantálja. Az oszmán hatalmi területeken élő lakosság számára azonban mindezek a kizárást, a kirekesztettséget szimbolizálták. A harcok következtében tömegesen menekülők áradatai a török háborúk idején a zárt határt megnyitották a bevándorlók előtt.
  La mijlocul veacului al XVI-lea s-a constituit un sistem de cetăţi de graniţă având funcţia de protecţie a populaţiei faţă de atacuri miltare sau epidemii. Din acest spaţiu frontalier a rezultat graniţa teritorială. Până la Pacea de la Karlowitz 1699 aceasta er destul de neexacă. În tranziţia de la vechea graniţa în suprafaţă de tipul marginii la graniţa lineară, spaţiul a cunoscut transformări simbolice prin ridicări topografice şi ridicarea de stâlpi şi pietre de hotar. În acelaşi timp puteau fi evitate vechile certuri de hotărnicire.
 Odată cu expansiunea Imperiului Habsurgic Granişa Militară Vendică (germ. Windische Militärgrenze şi Croată sa extins înspre răsărit, în Slavonia, Banat şi Transilvania. Astfel Graniţa Militară Austriacă a devenit un „bastion“ între Orient şi Occident. Teritoriul frontalier se afla sub administraţie militară.
  Cetăţile marchează imaginea cu care este frecvent asociată graniţa millitară. Buna reputaţie a graniţei militare nu se reducea la loialitatea arătată de grăniceri în micul război de graniţă şi în conflictele armate externe, ci implica şi funcţia sanitară a graniţei şi eforturile pentru eradicarea banditismului.
  Graniţa militară delimita lumi evoluate şi retardate, influenţând viaţa cotidiană de la periferia habsburgică. Bariere vamale şi case de carantină puneau în evidenţă controlul şi separaţia. Populaţiei din spaţiul frontalier cât şi opiniei publice graniţa le semnala voinţa Imperiului Habsburgic de aşi impune suveranitatea şi de a oferi siguranţă şi protecţie. Pentru populaţia din sfera de dominaţie otomană ea simboliza însă excluderea. Mişcări de refugiere în masă determinate de război au deschis însă în timpul conflictelor militare graniţa considerată “închisă”pentru imigranţi.

A vend és horvát katonai határ
Graniţa militară vendă şi croată 
Ismeretlen szerző / Autor necunoscut
[1657 körül] / [ca. 1657]
szabadkézi rajz / desen
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Arhiva Generală a Landului, Karlsruhe
Isztria, Észak-Dalmácia és a belső horvát területek
Istria, Dalmaţia de nord şi Croaţia interioară 
Ismeretlen szerző / Autor necunoscut
[1657 körül] / [ca. 1657]
szabadkézi rajz / desen
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe
Varasd vára és városa
Cetatea şi oraşul Varaždin
Ismeretlen szerző / Autor necunoscut
[1657 körül] / [ca. 1657]
szabadkézi rajz / desen
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe 
Petrinya végvára
Cetatea şi oraşul Varaždin
Georg Hufnagel, [1657 körül] / [ca. 1657]
rézmetszet / gravură în cupru
Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen
Institutul de Istorie şi Studii Regionale a Şvabilor Dunăreni, Tübingen
Bihács végvára
Cetatea de graniţă Bihać
Gerhard von Vogelsang, [1735/37]
tollrajz / desen cu peniţa
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe 
Eszék várának ostroma
Asediul cetăţii Osijek Belagerung der Festung Esseg
Charles Joseph Juvigny - Johann Martin Lerch - Matthias Greischer
[1687]
rézmetszet / gravură în cupru
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe
Belgrád és Niš tervrajza
Plan al cetăţilor Belgrad şi Niš
Giovanni Morando Visconti - Johann Conrad Predtschneider, [1699]
rézmetszet / gravură în cupru
Hadtörténeti Múzeum, Budapest
Belgrád
Belgrad
Matthäus Seutter, [1737 után] / [după 1737]
rézmetszet / gravură în cupru
Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen
Institutul de Istorie şi Studii Regionale a Şvabilor Dunürebni, Tübingen  
Bosznia, Horvátország és Szlavónia
Bosnia,Croaţia şi Slavonia
Etienne Briffaut, 1738
rézmetszet / gravură în cupru
Badeni Tartományi Könyvtár
Biblioteca Landului Baden, Karlsruhe 
Szlavónia és a Szerémség
Slavonia şi Srem 
Franciscus Spaia, [1737 után] / [după 1737]
szabadkézi rajz / dessen
Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe
Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe
Szerbia és Bosznia
Serbia şi Bosnia
Johann Friedrich Öttinger [1738 körül] / [ca. 1738]
rézmetszet / gravură în cupru
Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen
Institutul de Istorie şi Studii Regionale, Tübingen
Bosznia, Horvátország és Szerbia
Bosnia, Herţegovina, Croaţia-Slavonia şi Serbia 
Carl Schütz - Franz Müller, 1803
rézmetszet / gravură în cupru
Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen
Institutul de Istorie şi Studii Regionale a Şvabilor Dunăreni, Tübingen
Albánia és Montenegró
Albania şi Muntenegru 
François Joseph Maire, 1788
rézmetszet / gravură în cupru
Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen
Institutul de Istorie şi Studii Regionale a Şvabilor Dunăreni, Tübingen

2019-04-23

Related Objects ...

Bihács végvára / Cetatea de graniţă Bihać
(Tartományi Központi Levéltár / Karlsruhe Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe)

Gerhard von Vogelsang, [1735/37]tollrajz / desen cu peniţaTartományi Központi Levéltár, KarlsruheArhiva de Stat a Landului...

Belgrád és Niš tervrajza / Plan al cetăţilor Belgrad şi Niš
(Hadtörténeti Múzeum, Budapest)

Giovanni Morando Visconti - Johann Conrad Predtschneider, [1699]rézmetszet / gravură în cupruHadtörténeti Múzeum,...

Belgrád / Belgrad
(Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen / Institutul de Istorie şi Studii Regionale a Şvabilor Dunürebni, Tübingen)

Matthäus Seutter, [1737 után] / [după 1737]rézmetszet / gravură în cupruDunai Sváb Történelem...

Bosznia, Horvátország és Szlavónia / Bosnia,Croaţia şi Slavonia
(Badeni Tartományi Könyvtár / Biblioteca Landului Baden, Karlsruhe)

Etienne Briffaut, 1738rézmetszet / gravură în cupruBadeni Tartományi KönyvtárBiblioteca Landului Baden,...

Szlavónia és a Szerémség / Slavonia şi Srem
(Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe / Arhiva de Stat a Landului Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe)

Franciscus Spaia, [1737 után] / [după 1737]szabadkézi rajz / dessenTartományi Központi Levéltár, Karlsruhe