Zár(ol)va - Egy kastély titkos élete (1950-1990)

„Ha a falak mesélni tudnának...”

E gondolat nagyon igaz a gödöllői kastélyra.

Az építtető Grassalkovichok meghívására járt itt több koronás fő, volt királyi, majd kormányzói vadászkastély, hadikórház és főhadiszállás több alkalommal.

A legmeglepőbb „társbérlet” azonban nem is olyan régen volt e falak között: a Magyar Néphadsereg Anyagraktára, a szovjet hadsereg laktanyája, Budapest Főváros Szociális Otthona, és tiszti lakások kaptak itt helyet.

2018 nyarán – talán az utolsó utáni pillanatban – kamaszokkal elkezdtük feldolgozni ennek a furcsa korszaknak a történetét. Magunk is meglepődtünk, hogy mennyi érdekes dolog, tárgy, történet bontakozott ki előttünk. Kiderült, hogy mégiscsak be lehetett jutni a szovjet laktanya magazinjába vásárolni, hogy tényleg többemeletes vaságyakon aludtak a kiskatonák, hogy a Szociális Otthon alkalmazottai és az itt élő idősek is mennyire megszerették a kastélyt. Büszkék voltak arra, hogy itt lakhatnak, ezért megviselte őket a költözés, ugyanúgy, mint a tiszti lakásokban felnőtt „kastélygyerekeket” is, akik szerint a kastély egy olyan más világ, amit nehéz, sőt nem lehet pótolni.

A kutatás korántsem ér véget a kiállítással, egyre több személy, adat, történet bukkan fel, és abban bízunk, hogy még több lesz!

Induljon hát a rendhagyó időutazás!


1944. december – Gödöllőt megszállta a szovjet hadsereg, a kastély főépületében hadikórházat rendeztek be.
1948. június 15. – a gödöllői kastély épületegyüttesét a szovjet katonai parancsnok átadta a Magyar Néphadseregnek.
1949. augusztus – a Magyar Néphadsereg elkezdte kitelepíteni a kastélyba az Anyagraktárat.
1950. május – elkezdte működését a Magyar Népköztársaság H.M. Központi Kiképzési Anyagszertár Parancsnokság 5783. számú alakulata. A kastély északi szárnyában lévő 6 lakásba és az egykori kertészet épületeibe katonatisztek költöznek családjukkal.
1950–51. – A szovjet hadsereg vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatai visszatértek a kastély déli részébe.
1951. – A gödöllői kastélyt műemlékké nyilvánították.
1958. szeptember 1. – Megkezdte működését a Fővárosi Tanács Szociális Otthona a kastély középső U alakú épületszárnyában, valamint a Gizella-szárnyban. Az egykori Narancsházban mosodát és konyhát alakítanak ki, a kastélypark hátsó részében sertéshizlalda és zöldségeskert kap helyet.
1960-as évek közepe – a Polgári Védelem újabb nagyméretű raktárakat építtetett a kastélypark északi részén.
1976–1988 között a kastély déli, ún. Rudolf-szárnyának emeletén és földszintjén működött a 30-30 férőhelyes Gödöllő Városi Szociális Otthon és az Idősek Napközije
1985 – beszakadt a Lovarda tetőszerkezete, állagmegóvási, helyreállítási munkák és művészettörténeti kutatások kezdődnek a Rudolf-szárnyban és a Lovardában
1989. február – nyilvánosságra került „az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoporthoz tartozó egyes csapatok alakulatainak, fegyverzetének és haditechnikájának egy részére vonatkozó kivonási ütemterv.” amelyben szerepelt a gödöllői kastélybeli szovjet laktanya kiürítése is. (Pest Megyei Hírlap, 1989. febr. 9.)
1989. szeptember – a Fővárosi Tanács Szociális Otthona új épületbe költözött a Dózsa György útra, de a konyha 1994-ig a kastélyban működött, és onnan szállították az ételt az új otthonba.
1991 – kiürítették a kastélybeli szovjet laktanyát.
1994 – az utolsó lakók is kiköltöztek a 7-es szárnyból, kiürítették a kastélyt, és megkezdődött a helyreállítás.

2019-05-08

Related Objects ...

A Gödöllői kastély alaprajza
(Gödöllői Királyi Kastély )

A kastély épületrészeinek funkcionális szerepe az idő függvényében.