Mit vásárolt Jucika? – Nők a szocialista reklámban

Kukta és miniszoknya

Az 1960-as évek végén a vezetés a nők otthonmaradását és a gyermekszülést kezdte propagálni. Erre azért volt szükség, mert az 1957-ben eltörölték az abortusztilalmat, melynek hatására a születések drasztikusan csökkentek.


Ekkor a nőknek több mint a fele dolgozott, és előre látható volt, hogy a ’70-es évek folyamán munkába állnak az abortusztilalom idején, a Ratkó-korszakban született népes generáció tömegei. Tehát jelentősen csökkent a korábbi munkaerőhiány.


Ösztönzésképpen 1967-ben bevezették a gyermekgondozási segélyt, GYES-t, amely 2,5 éven keresztül az anya fizetésének 40 százalékát jelentette. Most a hagyományos női szerepeket  – a nőiességnek az anyaságban való megélését és a családi tűzhely melegének fenntartását – hangsúlyozták, de ekkorra már sokan voltak azok a fiatal nők, akiknek fontosabb volt a munka, a karrierépítés és az életük felett való szabad döntés.


A reklámhordozókon szereplő nők mind fiatalok, öltözékük is ennek megfelelő. A ruházat ebben az időszakban gyökeresen átalakult, elfogadottá vált a miniszoknya és ezzel párhuzamosan a női test mutogatása is. A nők szívesen varrattak ruhát hazai és külföldi divatlapok mintái alapján, mert az áruházak konfekciós termékei egyszerűbbek és gyengébb minőségűek voltak. A reklámok mind arról tanúskodnak, hogy a hétköznapok része lett az erős smink és az ékszerviselés, a divattrendekhez való alkalmazkodás. Az amatőr manökenek gyakran státuszszimbólummá vált farmerben és külföldről szerzett ruhákban jelennek meg a reklámokon.


A nők otthoni munkáját a ’60-as évek végén általánossá váló elektromos háztartási gépek könnyítették. A Hajdu mosógép és centrifuga, a Lehel hűtőszekrény és a szovjet Rakéta porszívó egyetlen háztartásból sem hiányozhatott. A konyha tartozékaivá váltak a gáz- és villanytűzhelyek, sütők, valamint a kukta és a teflonbevonatú alumíniumedények. Az otthoni szórakozást szolgálták a tévékészülékek, lemezjátszók és szalagos magnók.

 

2020-05-15