A korszak két legnagyobb reklámügynökségi szakvállalata a Magyar Hirdető és a Hungexpo volt.

1948-ban hozták létre az országos hatáskörű Állami Hirdető Nemzeti Vállalatot, amely főként politikai plakátok kihelyezésével, valamint közterületi reklámokkal és sajtóhirdetésekkel foglalkozott. A vállalat 1956-ban kapta a Magyar Hirdető (Mahir) nevet. Működése ékes bizonyítéka annak, hogy a korszerű reklámtevékenység már az 1968-as új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt is elindult hazánkban.
A Mahir a létrejöttét követő néhány év alatt a hirdetési lehetőségek széles skáláját tárta fel. Kezdettől vállalkozott országos akciókra, melyekben politikai, gazdasági és nevelési célkitűzések egyaránt szerepeltek.

A hatvanas-hetvenes évek „modern háziasszony, öntudatos nő” imázsának kialakításában a Mahir nagy szerepet játszott. Nagy hatásúak voltak a villamosítási program keretében a háztartási munkát megkönnyítő készülékeket hirdető vagy az étkezési és a tisztálkodási kultúra átalakulását döntően befolyásoló reklám- és propagandakampányai.

Reklámszövegei közül nem egy – mint a „Fabulon a bőre őre” – közismertté és kedveltté vált. A reklámfilmek szaporodásával sugárzási időket kötött le és vásárolt meg az MTV-nél, sőt saját reklámfilmstúdióval is rendelkezett. Az itt készült filmeket külön Mahir-blokkban adta a tévé és a mozik.

A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) révén a magyar vállalatok zöme a főleg hazai és külföldi kiállítások szervezésére szakosodott Hungexpo partnere volt, hiszen a vásárokon és szakkiállításokon szinte mindegyik magyar gazdálkodó szerv részt vett.
E rendezvények szervezésén túl a vállalat foglalkozott termékek, szolgáltatások reklámozásával  ̶  a reklámtervezéstől, a kreatív koncepció, az ötlet kidolgozásán át, a kommunikációs csatornák megtervezéséig, a reklámok kivitelezéséig.
A reklám hazai története a Magyar Hirdető és mellette a Hungexpo több évtizedes történetével fonódott össze, jelentős fejezeteit e reklámvállalatok alakították ki.