Rodolfo Revue
Az 1939-es második zsidó törvény megváltoztatta Rodolfo életét. Polgári állását az úridivat-üzletben fel kellett adnia és artistaügynöke javaslatára megalakította a Rodolfo Reveu-t. Fiatal ismeretlen bűvészként nem lett volna érvényesülési lehetősége külföldön, viszont egy táncos revüműsorba ágyazva már könnyebben eladható volt a bűvészkedés. Asszisztense felesége, Nádor Olga lett, aki egész életén át társa volt. Négy revütáncosnővel, vagyis görllel találta ki a bűvészműsort, melyet egy hónap alatt a Zanzibár mulatóban próbáltak be. Első állomásuk Szófia volt, a Riunone mulató, majd az athéni Argentina lokálban léptek fel. Ezután Szaloniki következett és Isztambul. A háborús helyzet miatt mindig tovább kellett utazniuk, míg végül az egyiptomi Alexandriába értek.
Rodolfót ügyessége és lélekjelenléte az élet nehéz helyzeteiben is mindig megsegítette. Még a török határon történt meg ez az eset a vonaton: „… görög vámosok vettek körül. Olga elsápadt, hiszen a zsebemben lapuló tárca dagadt a dollároktól.ˮ Olga később megkérdezte, hova rejtette a pénzt? –„Hát a legjobb helyre! Amikor mentünk a motozásra beloptam a vámos zsebébe, búcsúzáskor meg szépen visszaloptam.ˮ
Még a nyakkendőjét is lelopta volna legszívesebben, de ezt jobb, hogy nem tette meg.
Hazaérkezésük után költöztek a Kálmán Imre utcába, ahol ma emléktábla jelzi hol élt Rodolfo. A turné emlékeit albumokba rendezték, ahogy az szokás volt akkoriban, de nem sokáig élvezhették a sikert.
Rodolfo ismertségét egy korabeli film is tanúsítja. Kovács Gusztáv, aki az 1930-40-es évek legnagyobb hazai filmstúdiójának tulajdonosa volt, saját gyártásban készítette el 1941-ben Rodolfóról a Mágiától a bűvészetig című filmet. A háború után a kommunista hatalom és az államosítás ellehetetlenítette, ezért 1948-ban Ausztráliába vándorolt. Magával vitte a film egyik kópiáját is, ezért az örökösöknek köszönhetően pár éve újra láthatjuk fiatal korában bűvészkedni Rodolfót.
Forrás:
- Berend Mihály – Gács Rezső: Rodolfo. Vigyázat, most nem csalok! Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó, 1987.
2020-05-06