Paprikamalmok Bátyán

Paprikatermesztés Kalocsa vidékén

A paprika, mely Közép-Amerikában őshonos, az amerikai kontinens felfedezése után, a 16. században került Magyarországra. Az Ibériai –, és a Balkán – félsziget felől érkezett Közép – Európába. Előbbi irányból dísznövényként hozták be, a Balkánon keresztül viszont fűszernövényként terjedt el az Oszmán Birodalom kereskedőinek közreműködésével. Erre utal korai megnevezése is: törökbors, tatárkabors. Az elnevezés is utal rá, hogy a borshoz hasonlóan csípőssége miatt kedvelték, valamint olcsósága miatt is, a drága, Távol – Keletről behozott borshoz képest jóval egyszerűbb volt hozzájutni

Magyarországon eleinte két vidéken terjedt el a paprikatermesztés: Szeged és Kalocsa környékén. E két területen valószínűleg már a török hódoltság idején megjelent a kertkultúrában. A paprika írott forrásainkban először családnévként tűnt fel a 17. század végén a Sárközben, a 18. század elején Érsekcsanádon. Magára a termesztésre utaló adat elsőként Bátyáról származik 1748-ból, ekkor a jegyzőnek szánt fizetségként említettek paprikaföldet. Nem véletlen, hogy Szeged környékén, a Tolnai és Kalocsai Sárközben, tehát ártéren, mocsaras, vízjárta területen terjedt el a paprikatermesztés nagyobb mértékben. A termőkörzet talaja tápanyagban gazdag. Fontos a napsütéses órák száma, hiszen Közép-Amerikából érkezett a paprika, nagyon nagy a fényigénye. Mindkét várost mocsaras táj vette körül, s tudjuk, hogy az erős paprikával tudták gyógyítani a mocsárlázat. Amellett minden mást gyógyítottak vele. Például mézbe keverve szeplőkre kenték, ételbe főzve vagy pálinkába áztatva az emésztés segítésére használták. Míg a szegedi paprika elnevezés egy város határában folyó termesztésre vonatkozik, addig a kalocsai paprika nem egy város, hanem két termesztőtáj paprikája: a Kalocsai Sárközé és a Tolna megyei Sárközé. Számomra ez egy egységes táj: a Sárköz, mely a Duna két partján 56 településből áll.

A kalocsai paprika elnevezés a 19. század végén jelent meg. A termelés központja azonban a 19. század közepén Fajsz, a század végétől Bátya. Egy korabeli leírás szerint a kalocsai piacon úgy álltak a paprikás zsákok, mint máshol a búzás zsákok. Tehát a heti kétnapi piac és az évi négy vásár miatt a városban jelent meg nagy mennyiségben ez a termék. Valószínűleg a „kalocsai” jelző a város piacközponti szerepe miatt került a környékén termesztett paprika megnevezésébe.  A történeti Kalocsa határa azonban nem paprikatermesztő terület. Öt település vált le a város határából: Homokmégy, Öregcsertő, Drágszél, Szakmár, valamint az Újtelek néven egyesített Keserűtelek és Résztelek. Ezeken a településeken csak magáncélra termesztettek paprikát, feldolgozásra és kereskedelmi célra sosem. A paprikatermesztés tehát a Duna melléki településekre koncentrálódott: Dunapataj, Ordas, Géderlak, Uszód, Foktő, Bátya, Fajsz, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád. A Dunát szegélyező ártéren az újkori árvizek lerakódott iszapjának következményeként egy különleges talajszerkezet alakult ki. A nagyon jó minőségű, humuszban gazdag fekete talajra rárakódik a finom alluviális üledék, amit árvíz idején a lelassuló víz lerak. A paprika gyökere lentről, a jó termőtalajból szívja a tápanyagot, a felső, csillámokkal teli fényvisszaverő homok pedig érleli a termést. Ezek a legjobb paprikatermesztő területek. A Dunától távolabb fekvő – valamikori – kalocsai határ kemény, kötött talaja nem kedvez a paprikatermesztésnek. A kicsiny határú Duna melletti falvak intenzív gazdálkodásra kényszerültek. Már a középkorban is zöldségtermesztők voltak, ami elsősorban hagyma- és káposztatermesztést jelentett. Erre a középkori zöldségtermesztő kultúrára telepedett rá a paprika. A kalocsai határ viszont gabonatermesztésre volt alkalmas, amelynek munkaszervezete, éves gazdasági rendszere eltér a kézi munkákra igényes növénykultúrákétól. Általánosságban igaz, hogy egy gabonatermesztő kultúrában szocializálódott személy nem alkalmas zöldségtermesztőnek, de ugyanúgy fordítva sem. A munkakultúrának, a termelési technikáknak több száz éves múltja van, amelyek generációkon át öröklődnek.

2020-02-12

Sources and Links ...