Húsvét napjára, piros hajnalára...

Üvegképek, rezes képek és Piéták: nagypéntek ábrázolásai a népi vallásosságban

A katolikus népi vallásosságban a kegytárgyak többféle típusa is kapcsolódott a nagypénteki szenvedéstörténethez. A lakóházak tisztaszobáit, az ünnepi „szent sarkot” díszítő szentképek között gyakori volt a Krisztus megfeszítését, a keresztről való levételét és testének a sziklasírba helyezését ábrázoló képek használata. Régebbiek az egyedi, kézi festésű üvegképek vagy „tükör-ikonok”, amelyek a népművészet jellegzetes műfaját képviselik Európa-szerte. A Kárpát-medencébe a dél-német, bajor, osztrák és cseh területekről érkezett a festett üvegképek divatja, és tartott egészen addig, amíg a 19. század második felétől az olcsón megvásárolható, nyomdában sokszorosított színes papírképek ki nem szorították a használatból.

Az olajnyomatokat is formálta a népi ízlés. Dél-Borsodban, a Bükkalja katolikus falvaiban és a matyó népcsoport körében (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) volt divatos a „rezes kép”. Az üvegezett, keretbe foglalt szentképeket fodros-csipkés mintákra kivágott rézfóliával, fényes sztaniolpapírral, vagy több rétegben színes papírokkal szegélyezték. A szentképek keretei gyakran a matyó bútorfestés hagyományai szerint piros alapon fekete „habos” díszítéssel készültek.

Az ábrázolások gyakori témája a Piéta, a Fájdalmas anya, a keresztről levett Krisztust ölében tartó és sirató Mária megjelenítése. Önálló kétalakos kompozícióként az európai szobrászatban a 14. századtól ismerjük a motívumot. A magas művészet világhírű itáliai alkotásainak mintájára a kora újkortól kezdődően a népi használatra szánt kegytárgyak körében is tömegesen elterjedt. A sorozatban gyártott, gipszből vagy porcelánból készült, festett kis szobrok a magyar katolikusok körében máig népszerűek. A „szent sarokban”, a komód tetején, később a nyitott vagy üvegezett szekrények polcain találták meg helyüket a lakásban, többnyire a feszület, olvasó (rózsafüzér), imakönyv társaságában.

2020-04-08

Sources and Links ...

Related Objects ...

Tükörikon
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Ezüstszínű (tükörre) festett, csiszolt szentkép, keretben, az alja lefestve. Oltáron álló kereszt, rajta Jézus, két oldalán egy-egy imádkozó asszony (Mária Magdolna balról ...

Szentkép
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Két önálló szentkép egy keretben, A bal oldalsón Jézus a keresztfán, mellette áll Mária és János, leborulva a kereszt tövében Mária Magdolna. A kereszt felső szárán ...

Szentkép
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Jézus levétele a keresztről. Színes nyomat, körben rézfóliás díszítéssel, üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport körében (Mezőkövesd, Tard, Szentistván), ...

Szentkép
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Jézus a ravatalon. A nyitott koporsó felett oltáriszentség, kehely IHS felirattal. A ravatal alatt az "arma Christi" szimbólumai, Krisztus kínszenvedésének eszközei: kereszt, ...

Szentkép
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Jézus a ravatalon, angyalokkal körülvéve. Színes olajnyomat, körbe piros és rézfóliás díszítéssel. Üveg alatt, keretben. Hátul egy oltáron, monstranciában ...

Szentkép
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

A feltámadt Krisztus. Színes nyomat, rézfóliás díszítéssel, üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) körében, és a Bükkalja ...

Pieta szobor
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Gipsz pieta szobor. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes tárgya, sorozatban gyártott termék. Kegytárgyboltban, búcsúban, vásárban vették, a lakás kitüntetett ...

Gipsz pieta
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Erősen kopott festésű, öntött gipsz szobor, piéta: ülő női alak, Szűz Mária, ölében a keresztről levett Jézus testtel. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes ...

Porcelán pieta
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Elöl-hátul megformázott, belül üreges, fehér porcelán pieta. A kereszt előtt koronás Mária ül, ölében fekszik a keresztről levett Jézus. Mária ruhája aranyozott lila, ...