Húsvét napjára, piros hajnalára...

Hagyományos ételek, pászkaszentelés

A húsvéti ételek megszentelése ma is része a katolikus ünnepi hagyományoknak. A szentelt ételeket fogyasztják az ünnepi asztalnál, és belőle kínálják a vendégeket, locsolókat. A kalácsot, sonkát, kolbászt, tojást, tormát, sót, bort, sárgatúrót és újabban süteményeket tartalmazó kosarakat díszes kendőkkel, kifejezetten erre a célra készült és díszített kosárkendővel vagy pászkakendővel takarják le az asszonyok.

Északkelet-Magyarországon a görögkatolikusok hatására terjedt el szélesebb körben a sárgatúró, ruszin nyelvjárási elnevezésekkel szirik, szirka vagy szirec készítése. A görögkatolikusok a húsvéti kalácsot pászkának nevezik, kifejezetten az ünnepi pászkaszentelésre sütik hagyományos mintákkal, keresztény szimbólumokkal megformázva.

A hagyományos népi kultúrában az ünnepi kendők külön csoportját jelentik a kosárkendők. Nemcsak húsvétkor, hanem a komatál, mátkatál küldése alkalmából is használtak díszes szőtteseket és hímzett kendőket a kosár letakarásához. A szentelőkendők között találunk kifejezetten húsvéti darabokat is, a feltámadt Krisztus ábrázolásával, Krisztus-monogrammal, húsvéti feliratokkal díszítve.

Bartha Elek összefoglalása szerint „a görögkatolikus hagyomány a pászkával és szentelésével kapcsolatban több mozzanatnak is nagy jelentőséget tulajdonított. Végardón úgy tartották, aki a legnagyobbat viszi szenteltetni, az a legjobb háziasszony. Velétén az asszonyok akkora pászkát sütöttek, hogy nem fért ki a kemence száján, meg kellett azt bontani. (…) Sokfelé elterjedt szokás, hogy a húsvéti ételszentelés után mindenki igyekszik mielőbb hazaérni. A történeti Szabolcs megyében a hiedelem szerint, aki elsőnek ér haza, annak a tehene adja majd a legtöbb tejet. Rudabányácskán, Rakacán az asszonyok szaladtak hazafelé a pászkával, mert aki itt első volt, az a munkában is élen járt.”

2020-04-09

Sources and Links ...

Related Objects ...

Húsvéti sonka és kalács szentelése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más ...

Húsvéti sonka és kalács szentelése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más ...

Szentelőkendő
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Hímzett, ünnepi kosárkendő, a húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) a szentelni vitt ételeket: sonkát, tojást, kalácsot, bort tartalmazó kosár letakarására ...

Szentelőkendő
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Abaúji szőttes kendő. A húsvéti étel megszentelésekor használták, a templomba az ételszentelésre (pászkaszentelésre) vitt ételeket: sonkát, kalácsot, tojást, bort ezzel ...

Kendő / pászkatakaró
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Ünnepi díszkendő, a húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) a kosárban vitt szentelmények: kalács, sonka, tojás, bor, sárgatúró (ruszin eredetű kifejezéssel "szirec" ...

Szentelőkendő / kosárkendő
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Tiszta pamutvászon anyagú, két szélén többsoros kézikötésű rojttal szegett díszkendő, húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) vagy mátkatál/komatál küldésekor a ...

Kosárkendő
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Kosárkendő, a húsvéti ételszenteléskor, vagy komatál / mátkatál küldésekor a kosár letakarására használt ünnepi díszkendő. Fehér pamut alapanyagú, két végén ...