"A juhásznak jól van dolga..."

Juhászkampó, kanászbalta, pásztorbot

A pásztorok jellegzetes munkaeszköze, és egyben foglalkozásuk jelképe is pásztorbot. Szent Vendel, a pásztorok és a háziállatok védőszentje is kalapban, tarisznyával, a kezében tartott bottal látható a 16-18. században népszerűvé vált ábrázolásokon. Észak-Magyarországon általánosan ismert volt a "fájdalmas bot", a sűrűn bütykös felületű, keményfából készült, vöröses színűre érlelt pásztorbot. A berkenyefa egyik változatából, barkócából készítették. Az élő facsemetét, a botnak kiszemelt fiatal ágat még lábon álló korában sűrűn bevagdosták, megsebezték. A sérült fakéreg görcsösen beforrt, ettől vált felülete szinte szabályosan bütykössé. A gyökérhez közeli végén vágták ki, ez lett a pásztorbot bunkós felső vége. Kivágását követően trágyadomb alatt érlelték, ettől nyerte jellegzetesen vörös színét. A barkócabotot önállóan is használták, de gyakran a vas, réz juhászkampó nyelének is ilyet használtak.

A kampós bot vagy juhászkampó a juhászok eszköze, ennek segítségével fogták meg a bárány hátsó lábát, amikor a nyájból kiemelték őket. Természetesen görbült faágat, vagy fából faragott kampót is használtak erre a célra, de sokkal általánosabb volt a kétrészes megoldás. Ritkábban szaruból, általánosan pedig fémből: kovácsoltvasból, vagy sárgaréz öntvényből készült kampót illesztettek a fa nyélhez. A juhászkampó készítése a hagyományos fémművesség önálló műfaja volt. A Borsod megyei Edelényben a Hodossy-család kovácsműhelyében a legősibb, hagyományos technikákkal, vasból és rézlemezekből készítették a pásztorélet szerszámait, csengőket, kutyapergőket, juhászkampókat, fokosokat, kolompokat és más tárgyakat. Hodossy Lajos (1892-1979), a Népművészet Mestere 1932-ben költözött Edelénybe, termékeit az egész országban vásárolták a juhászok. Műhelyét fia, Hodossy (Hodosi) Gyula vitte tovább, aki szintén elnyerte a Népművészet Mestere címet. 

"Jellemző és különösen szép darabjai Észak-Magyarország pásztorművészetének a fokosok. Másutt hívják baltának, kanászbaltának, illetőleg csákánynak is. A fokosok fejét kovácsok készítették, a botra rendszerint a pásztorok tették,
s a díszítés is valószínűleg az ő kezüket dicséri. A fokosok nyelének keresztmetszete mindig ovális, ilyen a fokosfej fémkiképzése is, szemben a dunántúliakkal, amelyek hengeresek. A történelmi időkben volt fegyver, később az utazók kísérője, védőeszköze, illetőleg az erdőket járók, közöttük a pásztorok - jobbára a sertéspásztorok kísérője (innen a kanászbalta elnevezés is). Felső-Magyarországon a magyar és a szlovák juhászok is használták. Védett az erdei vadak és vadorzók ellen, legfontosabb szerepe mégis az volt, hogy ezzel húzta, tördelte le a pásztor a fák, bokrok gallyát, verte le a makkot, illetőleg szabadította ki az állatok beszorult lábát vagy fennakadt szarvát. Elhajítva 20-30 méterre is eltalálták vele a célt." (Szabadfalvi József: Pásztorművészet, 1997.) 

 

 

 

2020-04-19

Sources and Links ...

Related Objects ...

Juhász birkát fog kampójával, 1936.
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Urbány András, juhász. Dorogmai gazdaság, Szántóhalma-tanya. Megay Géza fotóján a juhászkampó használata látható. Ezzel az eszközzel fogta ki a nyájból a juhász az állatokat.

Juhász kampónyél réz kampóval
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Juhász kampónyél réz kampóval. Keményfa, réz, színes csont berakásos, szironyozott. Anyaga keményfa, réz, kisebb részben celluloid. A nyél szilvafa, kör keresztmetszetű, fent a kampó enyhén...

Kampósbot (juhászkampó)
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka: kampósbot (juhászkampó). Sárgaréz, kígyót formázó, levélmintás juhászkampó, "fájdalmas" fanyéllel (barkóca-berkenye). A sárgaréz juhászkampót...

Juhászkampó
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Juhászkampó: feje sárgarézből öntött kampó, kígyófejben végződik, csörgős, karcolt díszítéssel. A juhászok a bárány lábának megfogására használták. Az 1930-as években készült,...

Juhászkampó
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Sárgarézből öntött juhászkampó, cirádás, vésett csillagminta a kacskaringón, rajta két csörgő. Hodossy Lajos edelényi kovácsmester készítette, a juhászok országszerte vásárolták. A botra...

Juhász kampósbot
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Juhász kampósbot. Hosszú nyele borostyánfa, egyszerűen lefaragva a két végén. Vaskampója madárfej alakban végződik. Vasműves munkája. A vastokot alul és felül 3-3 körkörös gyűrűbevágás...

Juhász kampósbot
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Juhász kampósbot. Anyaga: barkócafa (berkenye) és kovácsoltvas. A hosszú nyél igen sűrű bütyközetű, két végén egyszerűen lefaragott, vékonyabbik vége sárgaréz hüvellyel védve. Vastagabbik...

Kampósbot
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Szilvafából készült, fakampós pásztorbot. Szára 27, díszesen faragott mezőre van osztva, alján SZ.J. monogram található. Juhászkampó, a bárány lábának megfogására használták, amikor a...

Kampósbot (juhászkampó)
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Kampósbot, más néven juhászkampó, melynek kampója kosszarvból készült, szára pedig úgynevezett "fájdalmas" fanyél (barkóca-berkenye). A "fájdalmas"...

Juhászkampó készítése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. A mintaszekrény szétszedése öntés után. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban...

Juhászkampó készítése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Kampó köpűjének finomítása dörzsárral. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban...

Juhászkampó készítése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Öntött juhászkampó a mintaszekrényben. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban...

Juhászkampó készítése
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Kampószögek leöntés után. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban készült.

Kanászbalta
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Kanászbalta. Nyele szilvafából faragott, csiszolt, sárgaréz szironyozással igen gazdagon díszített, két végén sárgaréz hüvellyel borított, s kisebb mértékben bevésett technikával díszített....

Fokosbalta két verssorral
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Fokosbalta két verssorral. Nyele keményfa, faragott, ólomberakással. A szöveg fémberakással készült, VASÁRNAP TEMPLOMBA SE MENTEM SOHA... POGÁNY VOLTAM VILÁGÉLETEMBE... A fejsze: acélból...

Pásztorbalta
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Díszes kanászbalta. Szilvafa nyélen fémberakásos díszítés, szárán felirat: "Megay Géza, 1913". Mellette korona nélküli címerábrázolás. Feje fémbetétes, geometrikus fogazott mintájú, vésett....

Fütykös
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Fütykös, "F. K." jellel. Berkenyefából vágott, hántolt, bemetszett, ólmozott. A növekvő berkenyefa csemetéjét végig és köröskörül bevagdalták. A csemete a sebeket díszes dudorok formájában...

Pásztorbot, ünnepi
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Pásztorbot, ünnepi. Anyaga: szilvafa. Igen dús sárgaréz és alumínium szironyozással és kivágott szaruból készült berakással. A bot keresztmetszete laposan sokszögű, felül fél ellipszis...

Görbebot
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Szilvafából készített, felül ívesen hajlított, vörösre politúrozott és fémdíszítéssel ellátott görbebot. Nyakára vörösrézhüvely van ráhúzva. Felirata: LÁDHÁZA. NYÉK. SÓLYOM:GY: szövegű...

Pásztorbot
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Pásztorbot, "barkóca bot". Fiatal berkenyefából vágott. A növő csemete kérgét behasogatták, a seb idővel beforrt cifra dudorok formájában. A csemetét közel a gyökérhez vágták ki. Ezért a...