"A juhásznak jól van dolga..."

Szent György napja az észak-magyarországi néphagyományban

Szent György a katolikus kereszténység egyik kiemelkedő szentje, kultusza mind a görög, mind a latin rítusú egyházban Európa-szerte elterjedt. Legendájából a sárkányölő motívum a legismertebb, az ábrázolásokon is lóháton, páncélos lovagként, a lova lábánál tekergőző sárkányt legyőzve szerepel. A lovagok, fegyverkovácsok, katonák, vándorlegények, rendőrök és cserkészek védőszentje.

Április 24-hez számos hiedelem és népszokás kapcsolódik az európai folklórban. A magyarok boszorkányos gonoszjáró napként, egészségbiztosító mágikus cselekedetek napjaként is számon tartották. A legtöbb szokás az állattartással kapcsolatos. Ezen a napon hajtották ki a legelőre először az állatokat, és különféle rítusokkal (füstöléssel, vesszőzéssel, fürösztéssel, harmattal való meghintéssel) igyekeztek biztosítani egész évre a bőséges tejhozamot és az állatok egészségét.

Gömör megyében a Szent György napi kihajtás "minden alkalommal ünnepélyes keretek között zajlott le. Ekkor minden gazda maga hajtotta ki az állatait a legelőre. Előző nap a csordás végigjárta a falut. Azok a gazdák, akiknek az állatait őrizte, ilyenkor tojással, szalonnával ajándékozták meg, de megkínálták pálinkával és borral is." Általánosan elterjedt gömöri szokás volt, hogy "a gazdák csipkefagallyat vágtak, és azzal hajtották ki az állatokat tavasszal első alkalommal a legelőre. A csipkefagallyat az ólajtóban lefektették, mert ha azon hajtják keresztül az állatokat, akkor nem tudják őket megrontani a boszorkányok. Több gazda ilyenkor is megfüstölte az állatait karácsonyi morzsával, hogy ne vigyék el a hasznukat." (Kotics József: Kalendáris szokások a Medvesalján)

A Hangony-völgy falvaiban a pásztorok "reggel végigmentek a falun, és a csordás réztrombitával, a kondás pedig ökörszarvtülök kürttel jelezte a falunak a kihajtást. Tavasszal az első kihajtáskor a gazda is kiment, és délig kinn maradt, hogy segítsen az állatok összeszoktatásában. Délben, mikor hazaindultak, a pásztornak pénzt adtak, hogy jobban ügyeljen az ő marháikra." (Dobosy László: Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben)

A hagyományos elnevezések szerint a juhok csoportja a nyáj és pásztora a juhász. A naponta kijáró sertésnyáj neve csürhe vagy konda, rájuk a csürhés vagy kondás vigyáz. A tavasztól-őszig, vagy egész évben a legelőn tartott disznókonda pásztora volt a kanász. Az esténként hazajáró fejős tehéncsorda napi legeltetését végzi a csordás, míg a legelőn kint háló marhanyáj a gulya, és pásztora a gulyás. A lovak csapatát, a ménest őrző csikós pedig elsősorban az Alföldről ismert.

2020-04-21

Sources and Links ...

Related Objects ...

Czudor József kondás, hétköznapi pásztorviseletben
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja. Czudor József szendrői (Borsod megye) kondás, pásztorviseletben, karikás ostorral, tarisznyával, kanászbaltára ...

Czudor József kondás pásztorviseletben
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja. Czudor József szendrői (Borsod megye) kondás, pásztorviseletben, karikás ostorral, tarisznyával, kanászbaltára ...

Id. Eszlári János pásztor portréja
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőúton készített fénykép negatívja. Idősebb Eszlári János ároktői (Borsod megye) pásztor kucsmában, mellényben. Megay Géza fotója, 1929.

Juhász szűrben
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Egy mezőcsáti (Borsod megye) juhász cifraszűrben, kalapban. A szűr Tiszapalkonyán készült. Megay Géza fotója, 1930.

Tarjáni András pásztor
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Tarjáni András sályi (Borsod megye) pásztor, kucsmában, pipával, kezében juhászkampóval. Népdalkincsét és zenei világát ...

Horváth István káncsipusztai juhász
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Pásztorember múzeumi műteremben készült portréja, kalapban, vállán díszes bőrtarisznya, míves tarisznyaszíjjal, csattal. Kamarás Jenő fotója, 1981.

Pásztorkodás, pásztortanya
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Egerfarmosi (Borsod megye) juhászok pásztorviseletben: cifraszűrben, bundában, kucsmában, juhászkampóval. A szélső juhász a ...

Pásztorkodás, kerekes pásztorkunyhó
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Egerfarmosi (Borsod megye) pásztor bundában, kucsmában, mellette kerekeken guruló pásztorkunyhó, szegre akasztva cifraszűr. ...

Juhász pásztorviseletben
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fotó negatívja. Juhász pitykés mellényben, kalapban, kezében juhászkampóval. Kelemér (Gömör megye), Bodgál Ferenc fotója, 1969.

Juhász kampósbottal
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Juhász kampósbottal, kalapban. Nyékládháza (Borsod megye), Bodgál Ferenc fotója, 1964.

Cigány kecskepásztor díszes bőrtarisznyával
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Cigány kecskepásztor, vállán díszes pásztortáska, bőr pásztortarisznya. Mecenzéf (Abaúj megye, ma Medzev, Szlovákia), ...

Szögedi Barna pásztor
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Szögedi Barna pásztor állataival, Ózd környéki legelőkön. Viga Gyula fotója, 1977.

Pásztorkodás, kecskepásztor lány
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Pásztorlány ostorral hatja a kecskéket. Lajos Árpád fotója, Bogács (Borsod megye), 1956.

Pásztorkodás, kondás fiú
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fotó negatívja. Disznópásztor fiú, kondás, karikás ostort használ. Lajos Árpád fotója, Bogács (Borsod megye), 1956.

Tehéncsorda
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Archív néprajzi fotó, szürkemarhacsorda a Borsod megyei Tard főutcáján. Kóris Kálmán fotója, kb. 1905-1910 között.

Hazatérő tehéncsorda
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Állattartás, szürkemarhák a legelőről hazatérőben. Györffy István fotója, Sajóbábony, 1928. Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja.

Hazatérő tehéncsorda
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Állattartás, szürkemarhák a legelőről hazatérőben. Györffy István fotója, Sajóbábony, 1928. Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja.

Kecskék a tehéncsordában
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Tehenek és kecskék hazatérése a legelőről. Viga Gyula fotója, Komlóska (Abaúj megye), 1977.

Utcaészlet, csorda kihajtása
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Cigány csordás kihajtáskor tülköl. Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Borsodszirák (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Tehéncsorda kihajtása reggel
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Tehéncsorda kihajtása, Edelény (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Pásztorkodás: Tehéncsorda kihajtása
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Tehenek és kecskék kihajtása a legelőre, Mezőszemere (Borsod megye), 1953. Megay Géza fotója.

Pásztorkodás: disznókonda
(Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

Néprajzi gyűjtőút során készült fénykép negatívja. Disznónyáj kihajtása a legelőre, Mezőszemere (Borsod megye), 1953. Megay Géza fotója.