Komló

A komlót a 9–10. századtól használják sörfőzéshez.  Lupulin-, illóolaj-, gyanta-, keserűsav- és vitamintartalma adja a sör jellegzetes ízét, zamatát és illatát. A lupulin miatt a komlós sör nyugtat, kellemes bágyadtságot okoz. A komló csíraölő és konzerváló hatású, így a pasztörizálatlan sörök is jól elállnak.

A csalánfélékhez tartozó, vadon is termő növény 7 méterre is felkúszik, sodronyhálóra vagy oszlopra feszített hálóra futtatják. Sörfőzéshez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágait használják: ezekben vannak a keserű aromák. A tobozokat aromatartalmuk és színük megtartásával szárítják.

Komlópellet és komlókivonat

Napjainkban a komlót a nagyipari sörgyártás általában előfeldolgozott állapotban használja. A komlót pelletezik, azaz apró, kemény, zöld golyócskákká sajtolják össze. A szállítás és a tárolás is előnyösebb így a sörgyárak számára.

A komlókivonat egy sűrű, zöldesfekete massza. Tartalmazza a komló keserűanyagait és mindazokat az alapanyagokat, amelyek a sörfőzéshez nélkülözhetetlenek. Előnye, hogy minősége sokáig megmarad, a tárolás során pedig nő benne a keserűanyag-tartalom.