IX. Pest kőbányai sörbirodalma
A 19. század végén 5 sörgyár volt Kőbányán. Ezek közül ifj. Dreher Antalé kezdett kiemelkedni, aki elindult a birodalomépítés útján. Vásárlásokkal folyamatosan növelte területét, a föld alatt pedig 95.252 m2 pincerendszerben folyt a malátázás, erjesztés és ászkolás. A Dreher lovaskocsik Pest színfoltjai voltak, reggeltől estig szállították hordókban a vendéglőkbe, szállodákba a sört. Söreik – Ászok, Király, Márciusi, Duplamárciusi, Korona és Bak – a legkeresettebbek voltak a piacon. A századfordulóra a Dreher családnak Közép-Európában négy sörgyára volt (Schwechat, Trieszt, Kőbánya, Michelob, ma: Měcholupy). 1905-ben Dreher Antal három fia bevonásával családi részvénytársasággá szervezte cégét, amely Dreher Antal Sörfőzdéi Rt. néven működött tovább. Elnöke Dreher Antal lett, igazgatói pedig Dreher Jenő és Dreher Tivadar. A gyár dinamikusan fejlődött, a csúcson évi 667.330 hl sört adtak el.
Időközben a budafoki Haggenmacher Sörgyár is betört Kőbányára: lerakatot létesített, majd telkeket vásárolt. 1907-ben Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. néven részvénytársasággá alakult. Kőbányai gyára 1912-ben indult meg. A Haggenmacher cég részvényes volt az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.-ben is, amely Dreherék szomszédságában működött.
Az első világháború mindhárom cég életében nagy károkat okozott, a kőbányai sörváros termelése megbénult. A Monarchia széthullása piacvesztéssel járt, a gazdasági válság súlyosan érintette a cégeket. 1923-ban a maradék piac megtartása érdekében a három cég a Dreher konszernben egyesült. A kőbányai sörtermelés csak a ’30-as években indult újra a gyártástechnológia modernizálásával. Az óriásvállalat Dreher-Maul néven csokoládégyárat, konyak- és likőrgyárat, tehenészetet és tejgazdaságot is létesített. A malátagyártás tovább folyt, elsősorban exportra. 1924-ben a vállalat megvette a Nagyváradi, később pedig a Nagykanizsai Király Sörfőzde Rt.-t.
A beolvadást Kőbányán csak a Polgári Serfőzde kerülte el. Ez is vásárlásokkal növelte piaci erejét, 1917-ben a Soproni Serfőzdét, majd 1922-ben a Maglódi úti Szent István Tápszerműveket kebelezte be. Így létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek R.t. Utóbbiban a söripar melléktermékeiből tápszereket, malátakávét és csokoládét gyártottak.
Dreher Jenő legnagyobb dobása az volt, mikor 1933-ban megvette a Részvény Serfőzde és a Haggenmacher Sörgyár összes részvényét, így azok végleg beolvadtak a Dreher gyárba. Az egyesült sörgyár neve ekkortól Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőző Rt. lett, és a magyar sörpiac 75%-át uralta! Utolsóként a szintén Kőbányán működő, a többihez képest fiatal Fővárosi Serfőző Rt.-t kebelezte be 1943-ban, melyet a Deutsch Ignác és Fia cég alapított a Hazai Bank tőkéjével 1912-ben.
2018-03-10