Ez sör!

XII. Ki, miért és hogyan ivott sört a 19–20. század fordulóján?

A 19. század közepétől a sörgyárak sokasodása együtt járt a hirdetéseik megsokszorozódásával. Vajon a növekvő sörfogyasztási kedv vagy épp a gyér érdeklődés miatt? Az 1850-es évektől egyre népszerűbb ital terjedését a filoxéravész tovább erősítette. A szőlőgyökértetű egész Európa, így Magyarország szőlőültetvényeit is tönkretette. A bor ára az égbe szökött, és országszerte megnőtt a sörfogyasztási és malátakészítési kedv. A magyar maláta lényegesen keresettebb volt, mint a magyar sör. Így állhatott elő az az érdekes helyzet, hogy míg malátából exportált is az ország, a kész italból gyakran szorult behozatalra.

A borászok féltek, hogy amíg a filoxéravész tart, az emberek átszoknak a sörre. „Minek inna Árpád ivadéka árpát?” – tették fel a kérdést. Az állam viszont kedvező adóreformmal a sörtermelők pártjára állt. A 19. század végén sorra épültek Budapest körül az új sörgyárak, és látványos, historizáló épületeikkel igazi büszkeségei lettek a fővárosnak.

Azt hihetnénk, hogy a sörkultúra kezdettől a városi polgári rétegek körében virágzott. Ám az 1890-es évektől a söriparban söpört végig messze a legnagyobb sztrájkhullám. (Ez nem csak magyar jelenség volt: az első jelentős megmozdulást Berlinből jelentették 1894 nyarán.) A munkásság sörivást bojkottáló programja óriási kárt okozott – vagyis a legtöbb fogyasztó a munkásosztályból került ki! A berlini, majd a kőbányai sztrájk után látványosan szaporodtak az újságokban a sörhirdetések. Orvosi szakvélemények szóltak a gyógyhatásáról, megjelentek a jónevű italok licenc alapján főzött, hazai változatai, sportversenyeken jutalomként szerepelt az üveges sör. A gyártók immár a polgárságot választották célközönségnek. Igyekeztek elültetni a közgondolkodásban, hogy a sörivás polgári előjog, igazi bürger ezzel kezdi a napot. A gyárak a Belváros legelegánsabb éttermein keresztül igyekeztek beférkőzni a polgári mindennapokba. Az Apostolok például szerződést kötött a Pilseni sörgyárral, és kizárólagos árusító lett. Ugyanígy járt el a müncheni Augustiner sörökkel a Kárpátia. A századfordulós éttermek étlapjain mégis meglepően szerény a sörkínálat. Míg a legtöbb helyen fehér- és vörösborból, de ásványvízből is legalább tíz fajta szerepel, addig a sörök közül világos és barna a választék, legfeljebb korsóval, pohárral, esetleg elvitelre kérhette a vendég.

2018-03-10

Related Objects ...

Sörmelegítő és kupakja
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Henger alakú, krómozott alpakka sörmelegítő, csavaros kupakkal. Oldalán ráforrasztott akasztóval, mellyel a korsó oldalára akasztható. Meleg vizet töltöttek a tartályba és ...

Söröskorsó
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Vastag, egyenes falú, függőleges bordákkal és ovális bemélyítésekkel díszített üveg söröskorsó.

Dreher reklámtábla
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A reklámtábla közepén a képen különböző méretű habzó söröspoharak és korsók. Alatta fekete alapon arany betűkkel: Dreher SÖRÖK. A jobb alsó sarokban az alkotó: KUBIK.

Dreher faszék
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Sötétre pácolt, faragással díszített tölgyfaszék. Lábai kétoldalt ívelten keresztezik egymást, Támláján geometrikus minta: egy karikában egyenlő oldalú háromszög, a ...

Palackozó készülék
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Pedálos-karos palackozó készülék részlete. Szénsavszifonra csatlakoztatva töltötték nyomás alatt a sörösüvegeket, majd a kar segítségével dugóval látták el.

Karaff
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Alul kiszélesedő, vékony nyakú üvegkaraff, nyakán függőleges bordázattal.

Sörcsap
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Festett virágmintákkal díszített, szecessziós stílusú porcelán sörcsap, két rézcsappal.

Falikar
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Kétégős falikaros lámpa a Ketter, később Borostyán Vendéglőből (Budapest XI., Bartók Béla út 48.), az 1940-es évekből.

Üvegablak a sörfőzés kellékeivel
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Színes üvegablak a sörfőzés kellékeivel az egykori Ketter, Borostyán Étteremből (Budapest XI., Bartók Béla út 48.)

Magyar Falu plakát
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Magyar Falu (volt Gambrinus Söröző) vendéglátóhelyet reklámozó plakát. Budapest, Erzsébet körút 27. A plakát érdekessége, hogy a Magyar Falu nevű vendéglátóhelyen nem ...