Ez sör!

XIII. A szocialista munkásital

Az államosítással nemcsak a termelési struktúra, hanem az italról alkotott (irányított) közvélekedés is megváltozott. A kapitalista gyártulajdonosok gonosz kizsákmányolókká lettek. A sör – részben a jelentős sörgyári munkássztrájkokra emlékezve, részben a szocialista állammodell képébe szervesen illeszkedve – megint a munkásság italaként jelent meg. Bár alkoholt tilos volt reklámozni, a rendszer inkább a sörfogyasztást propagálta, csak hogy ne a veszélyesebb röviditalok presztízse növekedjen. Ráadásul hatóságilag meghatározták – persze csökkentették – a sör szesztartalmát, cserébe viszont nőtt a malátatartalom.

Sörgyári munkásnak lenni kiváltság volt. „A sör a nép itala” képzethez dicsérni kellett a gyárakat is. Az 1950-es évek napilapjai hetente cikkeztek arról, hogy a Kőbányai Sörgyár milyen népjóléti beruházást hajtott végre. „A sörgyárak vízzel és árammal látták el a környező városrészek nélkülöző lakosságát.” (Szabad Nép, 1948. május 15.) „A Kőbányán épülő új lakások fűtésénél alkalmazzák először Magyarországon a távfűtést, amelyhez a környéken lévő sörgyárak fáradt gőzét használják fel…” (Szabad Nép, 1950. március 18.)

Az 1960-as évektől a parasztság sörfogyasztását is igyekeztek serkenteni. A téeszesítést és a háztáji rendszer megszilárdulását követően számtalan történet szól a mezőgazdaság és a söripar együttműködéséről. A környékbeli TSz-ek öntözőberendezéseit például a kőbányai sörgyár dolgozói hozták létre, cserébe a gazdák friss gyümölccsel látták el a gyár dolgozóit és családjaikat.

Egy-egy gyárnak regionális szerepet szántak. Ez együtt járt új üzemek felállításával is, a cél az volt, hogy maximum 3 megyét egy helyről lássanak el. Exportról szó se volt, az elérendő cél az itthoni szükséglet maximális kielégítése. Az előre vállalt normát illett túlteljesíteni, hogy a sörtermelés idényjellege megszűnjön. A sörárakat maximalizálták, központilag határozták meg, mennyiért adható a világos, a barna sör pohara és korsója. Egyre gyakoribbá vált a betétdíjas, üveges kiszerelés, sőt megjelent a másfél literes családi üveg is.

Ha hihetünk a korabeli statisztikáknak, 1938-hoz képest a fogyasztás az 1960-as évekre hét és félszeresére nőtt.

2018-03-10

Related Objects ...

Családi sör üvege
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A Kőbányai Sörgyár 1,5 literes családi sörének barna üvege.

Üveg söröskorsó
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Felfelé enyhén keskenyedő, szélestalpú, bordázott üveg söröskorsó.

Sörös dekoráció
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Fatörzs-mintázatú ezüstszínű dísztárgy. A fatörzsdarab odújában egy sörivó-életkép: a középkorias ruházatú ivó egy hordót támaszt, kezében kancsó és kupa, fölötte ...

Üvegpohár
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Fölfelé szélesedő, kisméretű, alsó részén ritka bordázatú üvegpohár.

Üvegkorsók
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Két darab kisméretű, vastagfalú, bordázott üvegkorsó.

Borsodi barna söröspohár
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Vékonyfalú, fölfelé enyhén keskenyedő üvegpohár, száján arany sáv. Rajta a bőcsi Borsodi Sörgyár emblémája, és felirat: "borsodi barna" és: "SÖRKÜLÖNLEGESSÉG".

Kinizsi sör pohár
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Vékonyfalú, fölfelé enyhén keskenyedő üvegpohár, száján arany sáv. Rajta a bőcsi Borsodi Sörgyár emblémája, és felirat: "KINIZSI SÖR".