Gömöry Frigyes, költő, író és városi tisztviselő, 1848-as hős – aki édesanyja révén Petőfi Sándor rokona – ügyvédi vizsgájának megszerzését követően 1839-ben térhetett haza Kecskemétre. A hírös városban ügyvédkedett, 1848-ban városi pénztárnokká nevezték ki. Azon 317 kecskeméti önkéntessel vonult be, akik szeptember elején csatlakoztak a Pest megyei 2. önkéntes zászlóaljhoz, amelynek egyik századát képezték. Az egység parancsnoka Guyon Richárd őrnagy, későbbi tábornok volt, vezetésével vettek részt a pákozdi ütközetben, majd a schwechati és a manswörthi csatában. Visszaemlékezése szerint „[…] 1848. október hó 30-ikán, Manswörth falu rohammal történt megostromlása alatt — utczai harczban — ez a golyó bakaköpenyem legfelsőbb érczgombja oldalába csapott s ez által irányt vesztvén, ahelyett, hogy torkomon és nyakamon keresztül törve, rögtöni halálomat okozta volna, jobbról vállkulcs-csontomat zúzta be. De így is súlyosan megsebesített. A golyót a zászlóalji orvosok — mialatt zászlóaljunk győzelmesen nyomult előre — gyors és sikeres műtéttel még a csatatéren kivették a zúzott csontrészek közül s emlékül kezembe adták.”

Gömöry Frigyes felépülését követően a 71. zászlóalj századosaként szolgált egészen a komáromi erőd átadásáig, majd 1849-ben visszatért Kecskemétre és folytatta megkezdett hivatalát. Alig negyed századdal később pedig a forradalom és szabadságharc frontküzdelmeit megjárt, nemzeti és megyei identitásunk szempontjából kiemelten fontos tárgyakat átadta a Kecskeméti Katona József Múzeum számára. Relikviáit 1899-ben adományozta a kecskeméti városi múzeumnak, melyek között megtalálható a 71. zászlóalj zászlószalagjának darabja, Gömöry százados kardbojtja és a nevezetes golyó is.