A szabadságharcos Kecskemét

Kecskemét az 1849-es harcokban

A főváros 1849. januári elvesztése és az osztrák hadtestek bevonulása majd ellátása mind nagyobb terhet rótt Kecskemétre. A Duna – Tisza köze a császári és a magyar sereg közé szorult, emiatt a kápolnai ütközetig a császári hadak rekvirálásait, kvártélyozását volt kénytelen tűrni az itt élő lakosság. Kecskemét 1848-ban mind a gazdaság, mind az emberanyag tekintetében komoly részt vállalt a szabadságharcban, a császári hadtestek túlzó követeléseinek már igen nehezen tudott eleget tenni. A császárhoz való hűtlenség címén, egyfajta bosszúként, az ide érkező Jelasics bán naponta 22 ezer adag kenyeret rendelt a várostól, ami oly túlzó követelés volt, hogy a horvát katonák a lovaikat kenyérrel etették, sőt a sáros utcákon a kenyérből építettek járdát.

Március 26-tól kezdve, a tavaszi hadjárat beindulásával, ismét megjelentek magyar katonai egységek Kecskeméten. A honvédség kívánalmait a gazdaságilag megrokkant város elhivatottan igyekezett teljesíteni, a tavaszi hadjárat támogatására még 3000 főnyi népfelkelőt is a ceglédi táborba vezényeltek, azonban későbbi harcokban nem vettek részt. Kecskemét szerepvállalása a tavaszi hadjáratban merőben támogató jellegű volt, egy alkalommal sebészeti eszközöket is kölcsönöztek a cibakházi tábori kórháznak. A tavaszi hadjárat sikerei hatására kimondott magyar függetlenség május 10-i ünnepén Kecskemét már nem tudott az egy évvel korábbi lelkesedéssel ünnepelni. A háborús terhekkel teli év rányomta bélyegét a lakosság hangulatára, az ünneplés hazafias hangulatban, de megfáradva telt, ahogy Hajter József fogalmazott kézzel írt naplójában: „e biz nem volt örömhöz hasonló ünnep”. A kormány általános mozgósítást rendelt el, Horváth Döme ügyvéd mozgó szabadcsapat szervezésébe kezdett, melyre a „Fegyverre polgárok’” címmel, Hajagos Illés által jegyzett nyomtatvány hívta fel a figyelmet.

Az orosz cári csapatok belépése a szabadságharcba gyors összeomláshoz vezetett. Az utolsó nagyobb hadtest, Perczel Mór 20 000 fős seregrésze július végén táborozott a városban, őket pár nap múlva már a „muszka tábor” követte. Az osztrák sereg főparancsnoka Haynau táborszernagy a kecskeméti plébánián rendezte be ekkor főhadiszállását, innen címezte rendeleteit a meghódított országrészek lakosságának, megfenyegetve mindenkit: „Óvakodjatok a felkelés és lázadástól”. A világosi fegyverletételt követően már csak osztrák csapatmozgások érték Kecskemétet, ám jóval szomorúbb látvány is feltűnt: a városon keresztül terelt magyar hadifoglyok tömegei.

2020-05-25

Related Objects ...

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelkezése Kecskemét számára. Tört. dok. gyűjt. 67.11.24.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

A Duna-Tisza közére bevonuló osztrák csapatok intézkedései hirdetményen. Tört. dok. gyűjt. 67.11.26.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Windisch-Gratz rendelvénye a pénzforgalomról, budai főhadiszállásáról. Tört. dok. gyűjt. 67.11.25.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Kossuth tudósítása a Buda - Pestről kivonuló ellenséges csapatokról. Tört. dok. gyűjt. 67.11.20.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Tudósítás a délvidéki sikerekről. Tört. oszt. gyűjt. 67.11.19.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Az 1849. április 14-én kinyilvánított Függetlenségi nyilatkozat nyomtatott változatának előlapja. Tört. dok. gyűjt. 67.11.22.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Hajagos Illés kecskeméti polgármester felhívása szabadcsapat szervezésére. Tört. dok. gyűjt. 67.11.23.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Haynau Kecskeméten kiadott rendelkezései az elfoglalt Duna - Tisza köze pacifikálására. Tört. dok. gyűjt. 67.11.29.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Haynau Kecskeméten kiadott kiáltványa Magyarország népeihez. Tört. dok. gyűjt. 67.11.30.

Kisnyomtatvány - röplap
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Haynau által kiadott rendelet, mely a megszállt városok rendjére vonatkozik. Tört. dok. gyűjt. 67.11.31.

Napló
(Kecskeméti Katona József Múzeum)

Hajter (Heiter) József kézzel írt naplója, melyben a szabadságharc eseményeiről is megemlékezik. Tört. dok. gyűjt. 67.5.1.