Böröcz András ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely az 1980-as években kezdte pályáját. Közülük sokan, felismerve a hazai valóság ellentmondásait és feszültségeit, egyidejűleg látták a korszak eseményeinek színét és visszáját, műveikben az ironikus ábrázolásmód mélyén az aktuális helyzet és az emberi létezés különös, egyszerre heroikus és kisszerű vonásait mutatták meg. A groteszk iránti érzékenységük, különös látás- és kifejezésmódjuk váratlan fordulatokat, új, a képzőművészetben szokatlan beszédmódot teremtett. Böröcz legközelebbi rokonai a hazai képzőművészetben Révész László, Roskó Gábor, feLugossy László, Wahorn András; szellemi társai az irodalomban: Esterházy Péter, Garaczi László, Kukorelly Endre, a korszak magyar filmesei között pedig Gothár Péter vagy Xantus János.
Böröcz András 1956-ban született, 1977–1982 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, 1982–1983-ban ugyanitt elvégezte a mesterképzőt. 1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1988-ban elnyerte a kanadai Banff Center of Fine Arts ösztöndíját.
Művészeti fejlődésében nagy szerepet játszott Erdély Miklós, az ő révén ismerkedett meg az alternatív művészeti csoportok (Indigo, Fafej) tevékenységével, az avantgárd művészet gondolkodásmódjával és alkotói módszereivel.
1985 óta New Yorkban él, itt lett szobrász. Bár pályája elején már készített kerámia- és faszobrokat, a plasztika iránti vonzalma itt tudott igazán kiteljesedni. Böröcz András nem törődik a soron lévő művészeti trendekkel, művei – bár sokat tanult a pop arttól – egyetlen irányzathoz sem sorolhatók. Fütyül a divatokra, de szenvedélyesen érdekli a körülötte hullámzó élet. Veleszületett érzéke a világ groteszk jelenségei iránt, a távoli dolgokat összekötő szálak felfedezése és az ironikus beszédmód a modern művészetnek ahhoz a vonulatához kapcsolják, amely a költő Christian Morgensterntől a dadaistákon, az író Alfred Jarryn, a zeneszerző Eric Satie-n át a szobrász Alexander Calderig húzódik.
A nemzetközi és hazai kiállítási életben egyaránt rendszeresen jelen van. Magyarországon egyéni kiállítása volt többek között a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban (1991, 2011), a pécsi Janus Pannonius Múzeumban (1997, 2006, 2012), a Budapest Galériában (1998), a Zsidó Múzeumban (2003), az N+n Galériában (2006), a Petőfi Irodalmi Múzeumban (2009), a Deák Erika Galériában (2012) és a FUGA-ban (2013). Több egyéni kiállítással szerepelt a Várfok 14 Galériában (1991, 1995, 1996, 1997,1998, 2000).
A kilencvenes évektől kezdve külföldön is számos egyéni kiállításon mutatta be munkáit (Right Bank Gallery, New York, 1991; Tibor de Nagy Gallery, New York, 1993, 1994; „Africus” Biennálé, Johannesburg, 1995; Judea Museum, Philadelphia, 2002; Adam Baumgold Fine Arts, New York, 1996, 1997 1998, 2001, 2002, 2004, 2006; Pavel Zoubok Gallery, New York, 2016).
Miután megismerkedett a nonprofit galériák életével, 2004-ben testvérével létrehozta a 2B Galériát Óbudán, mely később a Ráday utcába költözött.
Mostani kiállításunkon az 1985-től máig terjedő időszak Amerikában készült munkáit mutatjuk be.

___________

András Böröcz belongs to the generation whose career started in the 1980s. Recognising the contradictions and tensions of the Hungarian reality of the time, many of these artists simultaneously saw both sides of the events that defined the era, and thus, underlying the ironic depiction of their works is a peculiar melding of heroic and mediocre features of man’s momentary situation and those of the human condition. Their acute sense of the grotesque combined with a unique way of seeing and expression has created unexpected twists and a new idiom, which was unusual in the fine arts. Most akin to Böröcz on the Hungarian fine art scene are László Révész, Gábor Roskó, László feLugossy and András Wahorn, while his kindred spirits in literature are Péter Esterházy, László Garaczi, Endre Kukorelly, and in film art they are Péter Gothár and Jánus Xantus.
András Böröcz was born in 1956. He studied at the painting department of the Hungarian University of Fine Arts from 1977 to 1982, and he completed the institution’s master school in 1982 and 1983. He won the Derkovits scholarship in 1983 and the scholarship of the Canadian Banff Center of Fine Arts in 1988. Miklós Erdély played a great role in his artistic development and it was him who introduced the artist to the activities of underground art groups (Indigo, Fafej) and acquainted him with the Avant-garde way of thinking and creative methods.
He has lived in New York since 1985; he became a sculptor here. Although he made ceramic and wooden sculptures at the beginning of his career too, his affection for the plastic arts found its most profound expression here. András Böröcz stands outside the world of fads, and while his works show the inspiration of Pop Art, they cannot be strictly categorised in any known trends. He is utterly uninterested in being trendy but all the more passionate about the flux of life. An innate susceptibility to the grotesque facets of life, noticing the threads between distant things and an ironic parlance link him to the current of modern art spanning from the poet Christian Morgenstern through the Dadaists, the writer Alfred Jarry and the composer Eric Satie to the sculptor Alexander Calder.
He regularly participates in the international and domestic exhibition scene. Hungarian venues of his solo exhibitions include the King Saint Stephen Museum in Székesfehérvár (1991, 2011), the Janus Pannonius Museum in Pécs (1997, 2006, 2012) as well as the Budapest Gallery (1998), the Jewish Museum (2003), the N+n Gallery (2006), the Petőfi Literary Museum (2009), the Erika Deák Gallery (2012) and FUGA (2013) in Budapest. He also had several solo exhibitions in the Várfok 14 Gallery (1991, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000).
From the 1990s onwards he also displayed his works in solo exhibitions abroad (Right Bank Gallery, New York, 1991; Tibor de Nagy Gallery, New York, 1993, 1994; “Africus” Biennial, Johannesburg, 1995; Judea Museum, Philadelphia, 2002; Adam Baumgold Fine Arts, New York, 1996, 1997 1998, 2001, 2002, 2004, 2006; Pavel Zoubok Gallery, New York, 2016).
After becoming familiar with the non-profit gallery scene, he and his brother co-founded the 2B Gallery in Budapest in 2004.
The current exhibition shows the artist’s well known works preserved in domestic collections along with his sculptures made in the USA from 1985 to the present day.