Teniszező kentaur / Tennis Player, 2000

faragott mahagóni, vegyes technika / carved mahogany & mixed medium (117×65×20 cm)

2B Galéria, Budapest

Két ember hordóban / Two Men in a Barrel, 1990

faragott platánfa / carved plane tree (70×45×45 cm)                               

Louise McCagg gyűjteménye  / Collection of Louise McCagg, New York

Könyv perspektívák I–VIII. / Books in Perspective I–VIII., 2009–10

tinta, akvarell, kézi merítésű papír, fenyődeszkák / ink & watercolor, handmade paper, pine boards (különböző méretek/varied sizes)

Sokféle kultúra szövi át Böröcz András művészetét, a görög mitológia, az Ószövetség történetei, a középkori művészet arányrendszere, vagy a 20. század első évtizedeinek avantgárd képzőművészeti anyaghasználata éppúgy ott van a műveiben, mint a vallási kultuszok, a kézműves hagyományok gyakorlata, vagy az afrikai faragások formarendje.

Az ókori Egyiptom évezredeiből fennmaradt fatárgyak anyaguknál fogva különösen közel állnak hozzá. Az egyiptomi írás eredetileg képírás volt, minden egyes hieroglifa a közlésben említett tárgy rajzából alakult ki. A hieroglifák sorokba rendeződnek, a múzeumokban kiállított leleteken, fennmaradt tárgyakon így látjuk őket. Böröcz szándéka szerint fakönyvei az egyiptomi írás elrendezését idézik fel a maguk rendhagyó módján. Mint egy elfeledett kamra polcain, úgy sorakoznak a tárgyak: dominók, szemétlapátok, tölcsérek, gémkapcsok, kaktuszok, fűrészek, áttekinthetetlen rendetlenségben. Az egyiptomiak írásjellé – hieroglifává – „fordították” a képet, itt a művész a tárgy jele – a hieroglifa – helyett magát a (részben talált, részben csinált) tárgyat rakja szemünk elé. Afféle műfordítás ez, amely a nyelvi és a tárgyi világ közötti átjárás lehetőségeivel játszik. És ahogyan egy kamra polcai sok mindent elárulnak a gazdáról, úgy mutatják a fakönyvek Böröcz művészetének jellemző vonásait (Könyvgép, Imádkozó könyv, Láncreakció).

András Böröcz’s art is interwoven with an array of cultures: he uses stories from Greek mythology and the Old Testament, along with themes from medieval art, while adopting the techniques of early 20th century avant-garde art practice and equally drawing on religious cults, artisanal traditions and the traditions in African wood carvings.

In Böröcz’s concept, his wooden books evoke the arrangement of Egyptian hieroglyphic signs in a peculiar way. Like on the shelves of a forgotten chamber, various objects, such as dominos, dustpans, cones, paper clips, cacti and saws, appear in chaotic disarray. Ancient Egyptian text ’translated’ images into symbols, i.e. hieroglyphs; in Böröcz’s work, the symbol denoting the object is replaced by the object itself (and appearing to be a find but they are all handmade). This creative act is like some kind of literary translation playing with the potentials of passage between the linguistic world and the world of objects. And just like the objects on a chamber’s shelves reveal a lot about their owner, so do Böröcz’s wooden books suggest cryptic messages in his art (Book Machine, The Praying Book, Chain Reaction).