Az ezredvég hatalmas építkezései, múltunk gyökereit és országunk értékeit feltárni szándékozó összművészeti megmozdulásai további lendületet adtak az üveggel foglalkozók szakmai kiteljesedésének. A millenniumi kiállítás a hazai műipar – benne az üvegművészet – mestermunkáinak is nagyszabású bemutatójává vált. A tárlaton felvonultatott üvegalkotások közül művészi kvalitásukat tekintve kiemelkedtek a Schreiber-féle zay-ugróczi gyár – legtöbb az 1873-as bécsi világkiállításon is szerepelt – míves kidolgozású termékei. Különösen az a millenniumi eseményre készített reprezentatív keresztelőmedence, melyet a gyár tehetséges művésze, →Sovánka István (1858–1944) alkotott, aki ezzel a művével a nemzetközi hírnevét is megalapozta. Munkáját méltán tekinthetjük technikai bravúrnak, mely nemcsak a hazai üvegművészet magas színvonalát reprezentálja, hanem egyúttal demonstrálja azt a felfokozott várakozást is, amivel a magyarság a millenniumi ünnepségek elé tekintett. Az egyéni sikerek a magyar iparművészet sikerei is voltak egyben! Sovánka István művészetét világkiállításokon is elismerték: 1902-ben a torinói tárlaton egy szűrhímzés motívumos, stilizált pávatollas – a kor felfogására jellemző módon magyaros és nemzetközi szecesszió hatását elegyítő – vázájáért kitüntetést kapott. Két évvel később pedig a St. Louis-ban rendezett világkiállítás aranyérmese lett.