Ahol még mindig virágokon járnak
Budaörsön kívül más német pld. Budakeszi, Budajenő, Budafok, Törökbálint, Diósd, Pilisvörösvár, Vecsés, Szigetszentmiklós stb., sőt szlovák – Tárnok, Csömör – településeken is készítettek, és készítenek napjainkban újra kisebb-nagyobb virágszőnyegeket Úrnapja tiszteletére.
Budakeszi sajátosság, hogy a virágszőnyeg alá egy közeli bányából származó „fehér homokot” („Reibsand”) terítettek 60-80 cm-es szélességben. A körmenet útvonalán kétoldalt lombos ágakat tűztek, a homoksáv és az ágak közötti mintegy 2-2 méter széles sávot frissen kaszált és szecskázott fűvel szórták fel.
Pilisvörösváron is kőport és sódert készítenek elő, valamint füvet és ún. lósóskát gyűjtenek, melynek magját a virágszőnyeg alapjához használják. Hagyományos úrnapi csokor, „lustauk” is készül kilenc féle mezei vagy kerti virágból, alapja a vastag szárú, leveles lestyán. Ez a szám jelkép: Jézus 9 hónapig nőtt a Szűzanya méhében.
Csömörön az úrnapi virágszőnyeg az 1830‐1840‐es évektől napjainkig évről évre teljes pompájában terül el. Egyik évben a templomtól keleti, másik évben nyugati irányban 1–1,5 km hosszan, 1 m szélességben. A templom kapujától indulva négy oltársátrat – szlovákul butka – köt össze, melyek a négy égtáj felé tájoltak. Előttük a szőnyeg kiszélesedve terebélyes vallási szimbólumot alkot, mely rendszerint az adott év egyházi témájához kötődik.
◊
Illusztráció:
Zentrum.hu "Úrnapi virágszőnyeg Pilisvörösváron" Utoljára módosítva 2021-06-07.
2021-06-08