Szőlőművelés és borkultúra

„Noé pedig földművelő kezde lenni és szőlőt ültete." (Mózes I. 9/20) / A szőlőművelés eredete, elterjedése

A szőlő az emberiség egyik legrégebbi és nagy becsben tartott kultúrnövénye, mely több évezredes nemesítési folyamat során érte el mai fajtagazdagságát. Hatezer évvel ezelőtt már termesztette és a terméséből bort készített az ember.

A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők inkább vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. Színük alapján két csoportba oszthatók: kékszőlők és fehérszőlők. Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.

Magyarország területén több mint ezer éve termesztenek bortermő szőlőt, a honfoglaló magyarok az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. A török háborúk idején a szőlők nagy része is tönkre ment, újra kellett őket telepíteni. A földesurak munkaerő híján nem tudták megműveltetni földbirtokaikat, így az 1700-as évek elejétől többek között a magas népességgel bíró délnémet területekről telepítettek be szervezetten elsősorban katolikus családokat. Munkájuk nyomán a szőlőművelés is fellendült, virágkorának a filoxéra (gyökértetű) járvány vetett véget az 1880-as években. Fajtaváltásra volt szükség, előtérbe kerültek a csemegeszőlő illetve a direkt termő fajták, de több helyen inkább áttértek a gyümölcstermesztésre (pld. őszibarackra).

Az újabb virágkornak a németek lakta vidékeken a német lakosság 2. Világháború utáni erőszakos elűzése vetett véget. A helyükre érkező telepesek nagy része nem értett a szőlőműveléshez.

A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg és tápanyagban gazdag a talaj. A telepítés utáni harmadik évben fordul termőre. A hagyományos művelés a fejművelés volt, ilyenkor a szőlőt karó támasztja, a tőkefejeket, termő részeket a talaj közelében tartják, kicsik a tőketávolságok. Manapság a magán és a nagyüzemi szőlőművelésben kordonos művelés folyik, ilyenkor a törzsön veszőket hagynak és magasan a talaj fölött alakítanak ki termőrészeket.

2021-03-31

Sources and Links ...

Related Objects ...

Szőlőtermesztés
(Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény)

Frissen telepített, fakarós szőlőtábla Solymár határában 1965 környékén. A kép a 700 éves solymárt bemutató kiállítás anyagaként került a gyűjteménybe, az eredeti fotóról készült nagyítás.

Szőlősgazdák céhládája
(Ferenczy Múzeumi Centrum)

A dalmát szőlőművesek faragott fa céhládája, az úgynevezett Dalmát-láda. A céhládákban őrizték a céh kiváltságlevelét, a pecsétet, a céhhel kapcsolatos iratokat, illetve a céh pénzét is, a...

Bacchus cégér
(Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Tabáni vendéglő cégére. Bacchus fej. Kék szőlőfürtökkel, zöld szőlőlevelekkel díszített barna hajú kerámia férfi fej. Az eredeti tárgy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban...