Napjainkban a kis területen, családias formában, hobby szinten való szőlőművelés egyre inkább háttérbe szorul. Az ország híres borrégióiban neves borházak, pincészetek vetekednek a hazai és a külföldi fogyasztók „kegyeiért”. Ezért gyakran régi technológiákat élesztenek fel, régi szőlőfajtákat hoznak vissza a köztudatba, de új feldolgozási, érlelési, tárolási technikákat is bevetnek a siker érdekében.

A barrique-hordók évszázados tölgyekből készülnek, engedik a bort lélegezni, de mielőtt beletöltik a bort, kicsit alaposabban megpörkölik őket, mint egyébként. Így egészen különleges ízvilággal egészítik ki a legjobb minőségű borokat. (Barrique érlelésre kizárólag magas minőségű borok alkalmasak.) A hordókat semmiképp nem használják 2-3 évnél hosszabb ideig, mivel jelentősen csökken az aromaátadó hatásuk.

Franciásan cuvée, angolosan blend. A magyar elnevezése azonban mindent elárul róla: házasítás – vagyis egymáshoz illő, egymást kiegészítő, és harmonikus összhangot teremtő szőlőfajtákból készült bor. Lehet együtt erjesztett, vagy csak érleléshez elegyítve.

Igazi „Hungaricum”-nak számít az újra felfedezett Kadarka. Nagyon sok változata ismeretes, és sokoldalúsága miatt az alföldi bortermelők legkedveltebb fajtája. Jól termő szőlő, amely jó fekvésben nemcsak sok, hanem kitűnő bort is ad (például Szekszárdon, vagy Villányban), sőt néha aszút (Ménes) szolgáltat. Leve főalkatrészét képezi a leghíresebb magyar vörös boroknak.

A sillerbor is reneszánszát éli – főleg Szekszárdon és Villányban: világos piros bor, amely sötétebb színű a rozéboroknál és világosabb színű a vörösboroknál. A sillerbor (Kékfrankos, Kadarka) kevesebb ideig ázik a héján, mint a vörösbor, ezért egy világosabb, kevésbé testes, gyümölcsös bor készül.

A flor, ez a régi borkészítési módszer lehet az elkövetkezendő idő egyik nagy boros sikere. (Magyarországon a száraz szamorodni készül így.) Az eljárás lényege, a bor tetején erjesztőgombák segítségével képződő hártyaréteg (ez maga a flor), ami alatt egyfajta oxigénelvonó környezet alakul ki. Az élesztők ugyanis a borban oldott oxigént is felhasználják, miközben a flor korlátozza az újabb oxigénfelvételt. Emellett pedig hatással van a bor összetételére, így végső aromájára és ízére is, ami ilyen módon lassabban, finomabban fejlődik.