Templomok – a kecskeméti épített örökség ékkövei

Sarlós Boldogasszony-kápolna

A 18. század elején 3 kápolnát is építettek Kecskeméten, az egyszerűen csak Mária kápolnának nevezett épület volt a legtávolabb a korabeli várostól. Feltehetően egy korábban itt állt középkori falusi templom alapjain emelték, ez magyarázhatja elhelyezkedését a dombtetőn és közelségét az ún. sóhordó úthoz. Az 1718-ban épült barokk stílusú, hosszanti alaprajzú, egyhajós, nyugati oldalán apszidiális szentéllyel záródó kápolna sajátos eleme a kereszthajó, amely kívülről nézve inkább két önálló, négyzetes alaprajzú térnek tűnik, centrális hatást kelt. A kápolna provinciális jellegű főoltárképén titulusához igazodva a Vizitáció jelenetét festették meg. A ma ismert egyetlen mellékoltára pedig egy népszerű kegyszobor, a Sasvári Pietà nyomán készült. Távoli elhelyezkedése a várostól és a körülötte lévő nagy szabad terület miatt alkalmas volt vallásos jellegű rendezvények számára, így húsvét hétfőn Emmaus-járás címén népmulatságokat tartottak itt. Ma a kecskeméti arborétum természetvédelmi területén található

2022-11-22

Related Objects ...

Szalontay-album.

Fotóadattár 35428.

Diaadattár 341.