A Pálfy Gusztáv szobrászművész (1942-2021) által Kecskemét fennállásának jubileumára tervezett bronzérmen Kecskemét ikonikus épületei mellett iparára és pusztai idegenforgalmára is utal a kompozíció. Az érem címzési sora üres, tehát nem került adományozásra. Díszdobozának előlapján ismét előtűnik a főmotívumként alkalmazott Városháza. Ahogy a Petőfi Népe 1968. szeptember 26-i számában fogalmaztak: „Emlékplakett készül a 600 éves Kecskemét városról, az idei jubileumi ünnepség alkalmából. Az érem tervezésével Pálfi (sic!) Gusztávot, a város fiatal szobrászát bízták meg, akt most végez a Képzőművészeti Főiskolán. A plakett egységes képet ad a régi parasztváros múltjáról és jelenéről. Látható rajta az egykori pusztát jelképező gémeskút, szemlélteti a vidék szőlőkultúráját, formázza a város főterét, s gyárkémények jelzik a város felszabadulás utáni gyors iparosodását. A kompozíciót 8 centiméteres átmérőjű bronzplakettra nyomják, s az állami pénzverdében sokszorosítják. Az érméket november 7-én adja ki a Kecskeméti Városi Tanács.”

Pálfy Gusztáv 1959-1961 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, 1963-ban nyert felvételt a Magyar Iparművészeti Főiskola formatervező szakára, majd 1965-ben tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán folytatta, ahol 1969-ben végzett. 1969-től tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, valamint 1977-től pedig a Képzőművészek Szövetségének. Első nyilvános bemutatkozása 1969-ben volt. 1970 óta él Kecskeméten, alkotásai is szinte mind itt születtek. Szakmai szempontból fontos utazásokat tett Japánban (Tokió, Hirosima), Finnországban (Helsinki, Pori, Kemi), Egyiptomban és Franciaországban (Párizs). Pályája kezdetén a realisztikus ábrázolás jellemezte, majd később absztrakt felfogásúvá vált, műfajai a portré, a dombormű és kisplasztika.

1968-ban ünnepelték Kecskemét 600 éves fennállását, április 4-én kezdetét vette a város jubileumi ünnepségsorozata. Nagyszámú és sokrétű programkínálattal szórakoztatták ezen alkalomból a város közönségét és az idelátogatókat, számos kiállítást, konferenciát rendeztek, sportversenyeket tartottak, átadták az új uszodát és a szakmunkásképzőt. Egyik kiemelt rendezvénye volt a szüreti napok, ahol már az első két napon harmincezer látogató fordult meg, köszönhetően a megrendezett élelmiszergazdasági és ipari kiállításnak is.